Molnár Szabina

Az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához, és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.

A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy mostantól szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt – írta közleményében az uniós tanács.

A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba – tették hozzá. Az indoklásban megjegyezték, az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió.

Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az „Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben”. A listán jelenleg 26 ember és hat szervezet szerepel.

Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is – írja az MTI.

Olaf Scholz német kancellár szerint nem szabad különösebb áttörést várni az Ukrajnával kapcsolatos svájci békecsúcs-találkozón. Azt azonban elmondta, úgy látja, hogy közvetlen tárgyalásokhoz vezethet Kijev és Moszkva között. A Stern magazinnak adott interjúban elmondta továbbá, hogy

senkinek sem szabadna túlzott elvárásokat támasztania. Nem a háború befejezéséről tárgyalunk. Ez legfeljebb egy olyan folyamat kezdete, amely közvetlen tárgyalásokhoz vezethet Ukrajna és Oroszország között.

Pontosította, hogy Svájcban a tárgyalások az atomerőművek biztonságáról, a gabonaexportról, a fogolycseréről és a nukleáris fegyverek használatának szabályozásáról szólnának majd.

Ismétlem, mindez még gyerekcipőben jár

– tette hozzá Scholz.

Az ENSZ közleményt adott ki az északkeleti Harkiv régióban kialakult helyzetről, amiben úgy fogalmaznak, hogy „mélységes aggodalommal tölti el őket az ukrajnai civilek helyzete, különösen Harkiv régióban”, mivel az orosz erők fokozzák a támadásokat.

Ezzel a támadással újabb ukrán területeket foglaltak el, további kitelepítéseket váltott ki, és potenciálisan veszélyezteti Harkivot

– áll a közleményben. Az ENSZ adatai szerint az orosz erők legutóbbi, május 10-i behatolása óta legalább 6000 ember menekült el vagy evakuálták őket a határ menti területekről, és sokan elérték Harkiv városát.

Múlt péntek óta legalább nyolc civil meghalt és 35 megsebesült Harkiv térségében. „A harkivi régióban a helyzet szörnyű, mivel a harcok fokozódnak” – közölte az ENSZ irodája, hozzátéve, hogy a városban lévő kollégáik arról számoltak be, hogy szinte folyamatosan szólnak a légvédelmi szirénák, és robbanásokat hallanak a határvidéken és a városban.

A jelentések szerint az északkeleti határvárosban, Vovcsanszkban, ahol jelentős pusztítások történtek, továbbra is heves harcok folynak

– jelentették. „A május 10. előtti mintegy 3000 fős lakosságból vélhetően még mindig több száz civil lakos tartózkodik ott” – vélekedik az ENSZ.